A bioboltokban, üzletekben kínált kókusztej remek megoldás arra, hogy a paleo étrendben helyettesítsük a tehéntejet. Tehetjük kávéba, süteménybe, ragukba, krémlevesekbe, indiai ételekbe, készíthetünk belőle turmixokat, pudingot vagy krémeket.
A különböző boltokban különböző kókuszkészítményeket vásárolhatunk. Vannak papírdobozban és konzervdobozokban is. Az első alapvető különbség, hogy nem mindegy: kókusztej vagy kókuszkrém lapul-e a dobozban. Ugyanis több ételben sokat számít, hogy melyiket használjuk. Ilyen például a kókuszjoghurt, ugyanis bolti kókusztejből sosem lesz kokhurt csak valami förtelmes lé.
Kókusztej
A kókusztej elsősorban konzervdobozban tartózkodik. Különböző százalékban keverik össze vízzel a kókuszdió belső, fehér pürésített húsát, pontosabban fogalmazva kókuszdiókivonatot. A 77 százaléktól egészen a 99 százalékig terjedhet ez az arány. Ugyanakkor a vizen és a kókuszhúson kívül számos más – kissé aggasztó – összetevőt is tartalmaz a kókusztej. Ilyen például a módosított keményítő, guargumi, karragén, xantángumi, szentjánoskenyérgumi, emulgeálószer, antioxidáns, nátrium-kazeinát, szódabikarbóna, szukralóz, tartósítószer. Mindezen felül akár nádcukor is lehet benne.
Éppen ezért, ha kókusztejre van szükség a recepthez, akkor érdemes otthon elkészíteni ezt az alapanyagot. Nem kíván egyetemi tanulmányokat és hoszas gyakorlást. Nagyon egyszerű, gyors és mi tagadás, nagyon pénztárcakímélő megoldás. Még csak magtejkészítő gép sem szükséges hozzá. A legbonyolultabb felszerelés, ami szükséges hozzá, az egy egyszerű turmix. Végső esetben egy botmixer is megfelel.
A kókusztejet elsősorban turmixokba és kávéba érdemes használni. Akkor is jó szolgálatot tesz, ha egy sűrűbb ragut higítanánk vele, de nincs szükség az átható kókusz ízére. Süteménybe is remek megoldás a tej helyettesítésére, például palacsintákba.
Persze azért nincs semmi veszve, ha kókuszkrémre van szükségünk, de csak pár doboz kókusztejünk van otthon. Csak be kell tenni a hűtőbe őket felbontás előtt és utána már csak le kell fölözni a hasznot. Ugyanis összeáll a tetején a hidegben. Arra kell vigyázni, hogy a hűtőből kivéve ne rázzuk össze a kókusztejet.
A boltok polcain néha bele botolhatunk light feliratú kókusztejekbe. Ezek ugyanúgy kókusztejek, csupán sokkal több vizet adnak hozzájuk, mint a sima kókusztejekhez. A kókusztejből különben sincs értelme kevésbé zsírosat választani, ugyanis a kókuszzsír az egyik legegészségesebb zsír a világon.
Kókusztejpor
Manapság felbukkantak a tasakokban kínált kókusztejporok. Főleg kávékba és süteményekbe ajánlják őket. Ezeknél is érdemes átlvasni az összetevőket, mert lehet bennük tápióka szirup, emulgeáló szerek, csomósodást gátló anyagok, nátrium-kazeinát vagy maltodextrin. A magam részéről kipróbáltam kávéba, de nekem nem jött be, inkább a kókuszkrémet választom.
Kókuszkrém
Elsősorban papírdobozban kapható, de azért láttam már kisebb konzervdobozokban is. A legfőbb tulajdonsága, hogy a kókuszpüréhez csak nagyon minimális vizet adnak. Éppen ezért valóban krémszerű az állaga, olyan, mint a natúrjoghurté. Persze más hozzávalót azért adnak hozzá, például karragént, citromsavat vagy xantan gumit. Érdemes a legkevesebb adalékanyagot tartalmazó kókuszkrémet a kosárba tenni.
A kókuszkrém szinte mindenhez ideális. Ugyanis akár kókusztejet is készíthetünk belőle, amelyhez nem kell mást tenni, mint vizet hozzáadni. Így olyan sűrűségű lehet a kókusztejünk, ameilyet csak szeretnénk. Remek alternatíva a tejszín helyettesítésére is süteményekben és más egyéb ételekben. A kókuszjoghurthoz pedig egyenesen ez a legjobb választás.
Akkor kókuszkrémet érdemes használni, ha a kókuszíznek is dominálnia kell az ételben, mint például egy indiai curry. Tejszínhab helyett is használható. Hasonló módon felverhető habbá, mint a tejszín. Akár a habszifonba is tehető. Ugyanakkor annyira tartós nem marad a hab.
