Homegrounds képe a Pixabay -en

Édesítés a paleo étrendben, avagy hogyan szabadulhatunk meg a kínos mellékhatásoktól?

A megfelelő édesítő megtalálása a paleo étrendben az emésztés miatt nem egyszerű. A legtöbb mesterséges termék bizony kínos tünetekkel járhat, amely megkeserítheti a napjainkat. Természetes édesítő pedig ha van is, nagyon kompromisszumos. Mit hogyan legyen az édesítés a paleo étrendben, ha édesre vágyunk, de nem szeretnénk a mellékhatásokkal együtt élni?

Keserédes tapasztalatok

Bár számos mesterséges és a paleo étrendbe tökéletesen illő édesítő van a boltokban, azért a helyzet nem ennyire rózsás. Mondhatjuk, hogy mindez csak cukormáz egy néha rossz ízű tortán. Ugyanis mindegyik ilyen édesítőnek – xilit, eritrit, sztívia – van egyfajta mellékíze. Ezzel vagy meg tudsz barátkozni vagy nem. 

Ha igen, még akkor is van egy kínos mellékhatása, amely az édes íz mellett megkeserítheti az életed. Ugyanis a nyírfacukor (xilit) és az eritrit puffadást és hasmenést okozhat. Mi több, adott esetben akár hányást is. Persze mindenkinél más az a mennyiség, amely gondot okoz. Nálunk például megtörtént az is, hogy a háztartásomban előforduló állatorvos, aki a húgom státuszban van hivatalosan és a történet idején még tanonc volt, nagyon rosszul lett az eritrittől. Ugyanis úgy készítettem neki forralt bort, egy kemény egyetemi nap feledésére, hogy a zöld füge befőtt kimaradt szirupjából löttyintettem bele. A szirupot pedig iszonyú mennyiségű eritrittel készítettem, amely a zöld füge íztelenségén igen sokat segített, ám a húgom gyomrán aligha. A remek borozgatás után nem sokkal elsápadt és a legkisebb helyiségbe fészkelte be magát a lakásban egy jó időre. Ahol lehetett, megpróbált utat törni magának kifelé a tetemes mennyiségű eritrit. Így aztán a gondosan elkészített vacsorát sem igényelte. Helyette kólát és sima burgonya chips-et kapott (FF az utolsó pillanatban rohant le az éppen záró kisboltba értük), mert ha hiszitek, ha nem, mindkettő tökéletes gyógyír a meggyötört gyomornak hányinger ellen. Nem paleo, ellenben viszonylag gyorsan hat. 

A sztíviának ugyan nincsen ilyen kalandos hatása, ám van egyfajta mellékíze, bármilyen formában használod is. Nálunk por formában van jelen a konyhában a sztívia, ugyanis FF a legkisebb mennyiségű eritritre és nyírfacukorra is hiper érzékeny. De nem önmagában használom az íze miatt, ám erről kicsit lentebb mesélek. 

Persze, mint édesítés a paleo étrendben, itt van még a glicin is, amelyről beszélnünk kell. Nagyon előnyös a szervezetünk számára és édessége miatt ízfokozásra az élelmiszer ipar is használja. Ugyanakkor tudnod kell, hogy önmagában fogyasztva, például édesítőként, még ez vajmi kevés a sikerhez. A hatását ugyanis úgy tudja leginkább hatékonyan kifejteni, ha több más aminosavval együtt fogyasztod. 

Fotó: Dagny Walter, Pixabay

Természetes édesítés a paleo étrendben 

Természetes édesítés a paleo étrendben nem túl sok van, pontosabban csak kompromisszumos megoldásban. Ilyen a méz, amelyet azért tűrnek meg a paleóban a kávéhoz hasonlóan, mert hiába gyorsan felszívódó szénhidrát, mégis számos gyógyhatása létezik. Fontos tudni, hogy a kompromisszum annyit jelent, hogy csak mértékkel lehet enni, mondjuk úgy gyógyszerként. Mi is így használjuk. Például torokfájásra hársfamézet vagy gyomorsav ellen repcemézet. FF pedig levendulamézzel kényezteti magát olykor-olykor, amelyet egyenesen a kávéjába csepegtet. 

Azt is tudnod kell, hogy hő hatására, úgy 40 fok felett a legtöbb jó tulajdonsága megszűnik a méznek és csak a cukor marad benne. Így sütésre nem érdemes használni. De csepegtethetsz például a paleo müzlidbe vagy a kávédba, esetleg teádba. 

Paleónak árulják a bio boltokban és külföldön elfogadott is paleóként az agavé szirup, mi több a juharszirup is. Bár ezek is természetes édesítők, csakúgy, mint a méz, így ezekre is ugyanaz az elv vonatkozik. Vagyis eldöntheted, hogy neked mennyire fér bele a paleóba kompromisszumként és alkalmanként. 

A legtermészetesebb édesítés a paleo étrendben

Vannak azonban olyan megoldások is, amelyekhez nem kell édesítőket vásárolnod. Két jó barátod lesz ebben a megoldásban. Az egyik az aszalt datolya, a másik pedig a jó érett banán. Mindkettővel remekül tudsz édesíteni süteményeket, turmixokat, italokat, gyümölcsleveseket, szószokat, fagylaltokat és egyéb desszerteket. Azt is megteheted, hogy készítesz datolyaszirupot magad és így mindig lesz kéznél saját édesítő. Hűtőben sokáig eláll és az elkészítése sem bonyolult. Remekül használható például kókuszjoghurttal, vagy az almás muffin tetején is. 

Ha van édes alma vagy körte kéznél, abból is készíthetsz szószt és azzal is hasonló módon édesítheted a desszerteket. Nálunk idén olyan körte termett a fán, hogy amikor lekvárnak befőztem semmivel nem kellett feltuningolni, mert olyan édes volt.

A magam részéről a gyümölcsökön túl találtam egy olyan megoldást, amely FF gyomrát is kíméli és nagyon jó íze van. Ez pedig a sztívia por és az agavé szirup keveréke. A sztíviával majdnem jóra édesítem a süteményt és nagyon kicsi agavé sziruppal el lehet venni a mellékízét. Nekünk ez bevált, de csak ritkán vetjük be, mert oly sok desszertet nem eszünk. Inkább gyümölcsöt, a kávét pedig keserűn isszuk, oké én egy kis zabtejjel, mert nálunk a zab is belefér csekély mértékben az étrendünkbe pontosan a nagyon jó tulajdonságai miatt.